Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvéti receptek

2011.03.28

 

A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételei népszerűek. Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel. Az ebéd sokféle lehetett: babgánica, főtt aszalt szilva és alma az édes főzőlével együtt, vagy aszaltszilva-leves, tejfölös bab, gánica mákkal, tejjel, szárazbab tökmagolajjal és hagymával, mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió-menti protestánsok nagypéntek délben rántott levest és kifőtt tésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasztottak. A Rábaközben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, gombát is gyakran főztek. Zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön a legtöbb rábaközi és szigetközi családban valamilyen zöldfőzeléket ettek tojás feltéttel. Nagypénteken a kapuváriak lencsét főztek, hogy sok pénzük legyen. Finom böjti vacsora volt még a csírás bab és a szaladós. Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákostészta. Az alábbiakban néhány őrségi böjti receptet ajánlunk, melyeket érdemes egyszer elkészíteni és megkóstolni a régi idők, és elődeink emlékére.

A katolikusok húsvéti ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek -kalács, sonka, bárány, tojás, stb.- megszentelése.

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésük és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére. Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthető, hogy már az újszövetségi könyvek is Isten bárányának nevezik őt. A húsvéti bárány áldásszövege már a Pray-kódexben olvasható, s azt is tudjuk, hogy a középkorban a tihanyi monostornak húsvéti bárányt ajánlottak fel a hívek. A húsvéti bárányáldozat emlékét a magyar néphagyományban is megtaláljuk: a régi szegedi felsőtanyai juhászgazdák például a leölt bárány vérével az ószövetségi zsidók módjára szokták megkenni az ajtófélfát, hogy az ő elsőszülöttjeiknek se legyen bajuk. A bárányt általában nagypénteken ölték meg, s elkészítés közben arra is ügyeltek, hogy csontját ne törjék meg (János evangéliuma 19,36). A csonttörés tilalma később sok helyen a húsvéti sonkával kapcsolatosan is felbukkan.

Másik igen régi húsvéti eledelünk, a tojás, az élet és újjászületés archaikus jelképe. Keresztény magyarázat szerint, amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. A tojás piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ez utóbbi motívum számtalan változatban a néphiedelmek között is megtalálható. A körmendiek például úgy mesélik, hogy mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette, és kezdett imádkozni. Egyszer csak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra, és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.
A régi időkben a keresztszülők azért ajándékoztak húsvéti tojást keresztgyermekeiknek, hogy a megváltás kiváltságos örömére emlékeztessék őket. Göcsejben és Somogyban még tartja magát ez a hagyomány. Vásárosdombón ezen túlmenően még a kereszt- és bérmakomák, komaasszonyok korozsmával is megtisztelik egymást. A húsvéti korozsma szép fehér abroszba kötött hímestojásból, almából és süteményből áll.
A húsvéti tojásnak más szentelményekhez hasonlóan sok helyen mágikus erőt tulajdonítanak. Például Nyírábrányban a húsvéti szentelt tojás héját beleszántották a földbe. Volt úgy is, hogy a tojást a vetőzsákba tették, és a magot arról vetették.
A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A hozzá fűződő hiedelmek inkább mágikus, mint szakrális jellegűek.
A szentelésre vitt kosár.
Göcsejben a századfordulón a szentelésre sonkát, tojást, kalácsot, tormát szoktak kengyeles kosárban küldeni. Hitük szerint a tojás Krisztus keresztfáját, díszítése Krisztus kötelét, a torma a keserűséget jelképezi. A család először a tormából evett, bizonyára azért, mert Krisztus is szenvedett és nélkülözött a feltámadás előtt.
            Vásárosdombón a fentiek mellett még kolbász, egy üveg víz és só is került a kosárba, Patosfa asszonyai pedig a paprikát sem hagyták ki belőle. Lucskán tormát, sót, vajat, szalonnát, sonkát kalácsot és tojást vittek szenteltetni.
            Csíkménaságban a pap nagymise után szentelte meg a húsvéti eledeleket, amelyeket a hívek csíkos tarisznyában, kersztelői kosarakban készítettek oda szép sorjában. A kosárban kenyér, kalács, sültbárány, sonka, tojás és só volt.
            Szabolcsban élő görögkatolikusainknál a páska, vagy pászka a kosárba tett sonkából, tojásból, ún. sárga túróból, vajból, bárányból, tormából és borból állott. Volt olyan család, amely egészen fehérvasárnapig csak ezeket a megszentelt ételeket fogyasztotta.
            A moldvai csángóknál a pászka tojásos túróslepény, mellette kozsonna, vagyis tejjel, tojással, túróval, mézzel, mazsolával készült húsvéti sütemény, valamint hímestojás. A feltámadási szertartás után szokták elfogyasztani, miközben azt mondogatják egymásnak: feltámadt Krisztus. A felelet: higgyük valóban.
            A protestánsok körében gyakorlatilag ugyanazok a húsvéti ételek voltak szokásban, mint a katolikusoknál, csak természetesen megszentelés nélkül fogyasztották ezeket.
Receptek:
Szabolcsi húsvéti sárga túró
Egy liter tejet jól megcukrozva és fahéjjal ízesítve a tűzre teszünk és folytonos keverés közben beleütünk legalább tíz egész tojást. Addig főzzük, míg az összes fehérje ki nem csapódik benne. Ekkor a túróhoz hasonlóan tüllzacskóba téve levét kicsepegtetjük.

 

1 l tej, 10 tojás, 10 dkg cukor, 1 cs vaníliás cukor, 1 kk fahéj

 

16150774.jpg

 

Húsvéti sonka:

A sonkát langyos vízben mossuk meg, és egy nagy edényben annyi hideg vízben tegyükük fel főni, hogy a víz teljesen ellepje. Kb. négy órán keresztül főzzük. Hústűvel, vagy keskeny késsel megszúrva megnézhetjük, hogy elég puha-e a közepe is. Ha megpuhult, a saját levében hagyjuk kihűlni. Leöntjük a levét, majd a sonkát hideg helyre tesszük. Ha kötözött sonkát főzünk, a hálót is kihült állapotban, óvatosan fejtsük le, szeletelni is hideg állapotban lehet szépen.
A főzőlevének egy részében elkészíthetjük a főtt tojást is a húsvéti asztalra, zamatosabb lesz, ha a sonka levében főzzük. A lét eltehetjük leves vagy főzelék ízesítésére.

2.jpg


Aszaltszilva-leves.

A megmosott, gőzön megpuhított, magozott szilvát 3-4 darabra vágva vízben puhára főzzük, egy darabka fahéjat is teszünk a főzőlébe. Ha a szilva megfőtt, levét tejföllel behabarjuk, sóval, cukorral ízesítve fogyasztjuk. Ugyanígy készítjük aszalt meggyből és aszalt cseresznyéből is.
Mákos hajdina, vagy kukoricagánica. A kukorica- vagy hajdinalisztet forró vízbe szórva főzőkanállal kavargatva keményre főzzük. Fövés után kissé hűlni hagyjuk, egy tálban ellapogatjuk és mindkét oldalát cukros, vagy cukor nélküli törött mákban meghempergetjük. Tányérba rakva mézzel, vagy anélkül tálaljuk.


Őrségi babsaláta.

40 dkg szemes babot előző este beáztatunk, 2 fej vöröshagymát apróra vágunk és 1 gerezd fokhagymát összezúzunk. Másnap a babot hideg vízben sóval, babérlevéllel puhára főzzük, lehűtjük és kevés főzőlével együtt egy tálba rakjuk. 1 dl tökmagolajból, 1 dl borecetből, a hagymából, fokhagymából kevés vízzel salátaöntetet készítünk, amelyet sóval és kevés fehér borssal ízesítünk. Ezzel öntjük le a babot. Néhány órás állás után hidegen tálaljuk.

Fonott kalács

hozzávalók 4 főre 

  • 3 dl tej

  • 4 ek cukor

  • 5 dkg vaj

  • 1/2 tk só

  • 50 dkg liszt

  • 2,5 dkg friss élesztő

kenéshez

  • pici tej

 


elkészítés 

  • Tálba tesszük a hozzávalókat a fenti sorrendben.  Ekkor az élesztőt felfuttatjuk és mint egy hagyományos kelt tésztát összeállítjuk, majd kétszeresére kelesztjük.

  • Lisztezett felületen 6 egyenlő részre osztjuk a tésztát, egyenlő vastagságú és hosszúságú hengerekké sodorjuk és megfonjuk.

  • Vajazott-lisztezett tepsire rakjuk, tejjel lekenjük.

  • 175 fokos sütőben 30 percig sütjük. (A jobb eredmény eléréséhez egy vízzel teli tálat teszünk a kalács mellé a sütőbe.)

  • Sütés után rácsra tesszük a kalácsot, és ott hagyjuk kihűlni.

    kalacs.jpg