Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bakonyi pásztorviselet

A bakonyi kanászbojtár ünneplőben patyolat ingben, gatyában, selyem lajbiban, kivarrott csizmában, cifraszűrben járt.  A dunántúli kanászszűr a többi magyar szűrnél jóval rövidebb. Egész Veszprém megye erdős tájain viselték a pásztorok, fiatal cselédek, zsellérek, de a szegénylegények is. Gallérja is a legnagyobb, és majdnem olyan hosszú, mint maga a szűr. Mivel oldalai homorúak, e gallér sarkai hegyesek voltak. Rövid ujjait kerek posztódarabokkal befenekelték. A bakonyi kanászok ugyanis derekukon nem viseltek készséget, mint az alföldi pásztorok, kisebb használati tárgyaikat a szűr ujjában tartották. Oldala  aszajból és  pálhából állott, és lefelé erősen bővült. Mivel a kanászszűr igen bő volt, az egyik vállon lecsúszott. Hetyke legények így is viselték. Elöl szíjcsat tartotta össze a bakonyi cifraszűrt, amely néha  sallangos volt, s a sallangot a háton átvetve viselték. A bakonyi cifraszűr díszítése főképpen a cinóberpiros szegés és a rátét. Nagyobb piros posztófoltot az oldal és a pálha összetoldása fölött találunk H betű formában. Ennek alakja és mérete állandó és nem hiányzik egyik dunántúli cifra kanászszűrről sem. Leggyakoribb rátét a tulipán. A rátét gyakran feketével kontúrozott.Hidegben a szűr alatt még báránybőr ujjatlan mellest, bőrködmönt, bőrnadrágot is viselhettek. Az ünneplő szűrön kívül volt hétköznapra szánt viselő szűrük kisebb gallérral. A pásztor felszereléséhez tartozott oldaltarisznyája és a botja. A bot végén tüskeirtó vas is lehetett. A juhász kampósbotot hordott. A számadó juhásznak sárgaréz kampó volt a jelvénye, dísze. A kampósbottal a juhász nemcsak a birkát fogta ki a falkából, hanem a botot kézbe fogva, lába közé véve, hátul azt megtámasztva, guggoló helyzetben üldögélt rajta.

 

A legény addig nem házasodhatott,amíg meg nem szerezte magának az első szűrt. Ez sokszor több éves munkabérének is megfelelt.

Forrás: http://www.zsikazsu.atw.hu/