Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


menyasszonyi népviselet

Korábban nem volt általános gyakorlat, hogy erre az alkalomra külön menyasszonyi ruhát készítsenek, hanem a meglevő legszebb, legújabb ünnepi ruhadarabokból állították össze a lakodalmi öltözetet. Tehát a menyasszonyi viselet megegyezett az illető tájegység ünnepi viseletének darabjaiból hagyományos módon összeállított öltözettel, így menyasszonyi ruha tulajdonképpen nem létezett. Korábban általánosan elterjedt szokás volt, hogy a meghalt fiatal lányokat menyasszonyi ruhában, koszorúval vagy pártával a fejükön temették el. Az öltöztetést a lány édesanyja, keresztanyja, közeli családtagja vagy leánybarátnői végezték, de az sem volt ritka, hogy ehhez értő idegen asszonyt kértek meg.

A századfordulón a menyasszonyi ruha színes volt, azután az ünnepélyes jelentésű fekete szín lett divatos, majd újból a színes, később a fehér szín vált uralkodóvá. Mezőkövesden pl. 1910-ben még fekete volt a menyasszony ruhája, Ajakon fekete vállkendőt viselt, a hétfalusi csángóknál különleges dísze volt a fekete bársony csákó és fekete palást, s napjainkban is fekete bársony szegésű a széki menyasszony szoknyája. A színes, gyakran piros díszítésű menyasszonyi viselet ma is általános Erdélyben, mint például Györgyfalván a piros fejtős ing vagy piros rátéttel díszített fehér báránybőr mellrevaló, piros csizma. – Minthogy a lakodalmakat általában késő ősszel vagy farsangkor tartották, gyakran viselt a menyasszony melegebb felsőruhát, mely ruhadarabbal vagyoni helyzetét is igyekezett bemutatni.

A színes kasmír, bársony, selyem vagy fehér gyolcs, batiszt felsőszoknyára általában bő kötényt kötöttek, ez Boldogon fehér gyolcsból, Kapuváron, Mezőkövesden fekete selyemből készült. A Szécsény környéki falvakban a fehér, apróra ráncolt batiszt szoknya elé nem kötöttek kötényt.

A menyasszony öltözetének kiegészítője és egyben a menyasszonyi állapot legpregnánsabb kifejezője a fejviselete: a  párta vagy a menyasszonyi koszorú.

A párta viselése a múlt században több helyen általános volt, így a Sárközben pirossal bevont tülökpártát viselt a menyasszony, piros alapú, gyöngyökkel, pántlikákkal díszítettet Déván, aranyos pártát Borsodban, s a kazári menyasszony is pártában esküdött.

Általános lett az élő virágokból, leggyakrabban rozmaringból készített menyasszonyi koszorú viselése, mely napjainkban már kizárólag művirág koszorú. Általában rózsabimbóból, tükördarabokból, ezüst kalászokból készített fejdísz, az arc körüli részen viaszos levelekkel. Egyes archaikus helyeken a koszorú szem fölötti részéről színes pántlikák lógtak a menyasszony arcába,

Forrás: Magyar néprajzi lexikon